Tolóajtós terasz – télikertépítés

tolóajtós terasz

Háztulajdonosok a megmondhatói,  hogy a tolóajtós teraszok egyik legfőbb előnye az, hogy a lakótér és a külső tér közötti átjárást könnyedén és esztétikusan oldják meg. Ezek az ajtók lehetővé teszik, hogy a természetes fény maximálisan beáramoljon, ami a tér nagyobbnak és barátságosabbnak tűnését eredményezi. Emellett a tolóajtók gyakran javítják a lakás energiahatékonyságát, mivel a modern változatok jól szigeteltek, így csökkentik a hőveszteséget és a külső zaj behatolását.

Továbbá a tolóajtós teraszbeépítések kiválóan alkalmazhatók kis terek esetében is, mivel nem igényelnek extra helyet a nyitáshoz, ellentétben a hagyományos nyílóajtókkal.  Ez a tulajdonsága lehetővé teszi a bútorkompozíciók és a mozgásterületek optimalizálását.És valóban: a tolóajtók esztétikai értéke is jelentős, mivel elegáns és modern kinézetet kölcsönöznek a lakásnak, és növelhetik az ingatlan piaci értékét. Télikert építéshez is kiválóak.

Végül: használatuk biztosítja azt, hogy a terasz és a lakótér közötti határ könnyedén eltűnjön, így egyetlen, összefüggő élőteret hozva létre, amely különösen nyáron, amikor a külső tér használata nő, különösen értékelhető.

Budapest Terasz – a szórakozóhely

Manapság egyre népszerűbb és látogatottabb Budapesten a Terasz. Ez egy elegáns vega étterem – csak ínyenceknek; hátsó traktusában fedett medence várja a látogatókat.

Egy korábban csak szép időben használható udvari terasz került körbeüvegezésre, befedésre, beépítésre a vendéglő hátsó kijáratánál. A konstrukció szépen tervezett és a kivitelezés igényes, az eredmény pompás gasztronómiai pavilon, dísze  az épületnek és jelentős mértékben növeli a környéken lakók komfortérzetér az a tudat, hogy mindig kapnak vegetáriánus kaját. A terasz beüvegezése és a télikert berendezése nem tartozik a költséges mulatságok közé.

Budapest főváros igen divatos alakzatai lettek a növényszobák, szobakertek. London, Párizs, Bécs és Budapest télikertjei nevezetesek.  A  szecessziós stílus magyarországi felívelésének fénykorában “úri divat” lett a télikert építés: elegáns házak díszét képezték az üvegezett szalonok, közösségi termek, aulák, hallok a díszes ólomüveg ablakok alatt.

A műanyag ablakú téli kertek, pavilonok, csarnokok és üvegkupolájú közösségi helyiségek, virágházak vagy akár kerti pergolák megfelelő belső kialakítása leginkább esztétikai kérdés, de a célszerűséget is szolgálnia kell. Sőt, a növényterápiás hatás sem mellékes.

Az utóbbi időben már télikertnek nevezik az efféle szobát akkor is, ha nincsen benne egyetlen növény sem folyadékgyűjtő tálcára tett cserépben, és a növények elhelyezése per definitionem nem is szükséges a fogalmi megfeleléshez.

Az Angliában elfogadott szabvány szerint az a helyiség minősül télikertnek, amelynek falazata legalább 50%-ban, tetőzete pedig 75%-ban készült üvegből vagy a napfény számára átlátszó más anyagból (polikarbonát, plexi vagy más műanyag).

A lakás hőháztartása

A napenergia nagyrészt fénysugárzás formájában érkezik a Föld felszínére, az üveg ebből csak az UV tartományt szűri ki valamelyest, a látható fényt javarészt átereszti, ám visszatartja a felmelegedett felületek hosszabb hullámú hősugárzását (infrafény), így az energia nem szökik meg, illetve leginkább csak hővezetés és légáramlás okozhat hőveszteséget, a visszasugárzás nem. A bent tartott meleg fűti a télikerttel közös falú helyiségeket, amelyekben a fűtési szezonban lejjebb lehet húzni a termosztátot.

Címke , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.